35. Leírhatatlan boldogsággal áraszt el a közelséged

Én nem vagyok vékony, és tökéletes mint a többiek.

“hiába vagy társaságban, ha nem érzed odavalónak magad..”

mert van benned valami, amit még elmagyarázni sem tudok

“mondanám,
de nem merem,
megtenném,
de nem teszem.
minden egyes 
érintésed 
itt fekszik még 
testemen.”

Nem tudtam a szememnek parancsolni. Néztem Őt, néztem és örömöm telt abban, hogy nézhetem..fájdalmas nagy örömöm. Úgy voltam vele, mint a szomjan haló ember, aki végre kutat talál, s bár tudja, hogy a kút vize mérgezett, mégis nagy kortyokkal iszik belőle.

Agy: ezt nem szabad. Szív: nagyon akarom.